Így köszönnek a tibetiek napszaktól, nemtől, kortól függetlenül, sőt ez jelenti még a köszönömöt is.
Múlt csütörtökön indultunk el Kargilból, de végül csak tegnap érkeztünk meg Lehbe. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy két óra megtétele után a busz megállt, mert egy hatalmas szikla torlaszolta el az utat. Az előttünk felgyűlt teherautók már egy napja vesztegeltek ott, de minket megnyugtattak, hogy hamarosan jön a buldózer, belöki a követ a szakadékba, és már mehetünk is tovább. Három-négy óra elteltével, 300 ember ovációja közepette sikerült félreállítani a követ, de távozás közben a buldózer is becsúszott a szakadékba, és csak egy újabb buldózer volt képes kimenteni. Összesen körülbelül hat óra telt el, mire a mindkét irányból kialakult óriási dugó kicsit feloldódott, és tovább tudtunk indulni. A buszon az összes fehér embert egy kupacba, hátra ültették, volt időnk bőven mindenkivel összeismerkedni. Többektől hallottuk, hogy félúton van egy Lamayuru nevű, buddhista kolostor köré települt gyönyörű falu, és végül úgy döntöttünk, hogy nem akarunk az éjszaka közepén megérkezni Lehbe, inkább leszállunk ott. Közösen béreltünk szállást újdonsült ismerőseinkkel. Sandroval, a vicces olasz színi növendékkel, Kathyvel, az önismereti túrán lévő amerikai lánnyal és Jeannal, a 47 éves világutazó franciával, aki állítása szerint életében összesen négy évet dolgozott. Jean korábban hallott egy remek túráról a környéken, állítólag három nap alatt könnyedén el lehet kirándulni Lamayuruból Alchiba, az éjszakákat kis buddhista falvakban tudjuk tölteni, guide-ra, szamárra, sátorra semmi szükség. Másnap nekivágtunk, gyönyörű volt, hihetetlenül fárasztó és végül négy napot vett igénybe. Menet közben más kirándulók útikönyvéből kiderült, hogy ez Ladakh legnehezebb túrája, 4-6 napig tart, guide nélkül nagyon nem ajánlott, úgyhogy végül kikerültük a legmagasabb, 5350 méteres hágót, ahol még út sem igazán van. Előtte viszont megmásztunk egy 4950 méterest (nyugodtan kerekíthetjük 5000-re), ahol az utolsó 300 méteren tíz lépésenként kellett megállnunk pihenni.
A csapat annyira összeszokott, hogy még mindig együtt vagyunk. Kiderült, hogy sokkal jobb rutinos turistákkal barátkozni, mint lehúzó helyiekkel.
Múlt csütörtökön indultunk el Kargilból, de végül csak tegnap érkeztünk meg Lehbe. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy két óra megtétele után a busz megállt, mert egy hatalmas szikla torlaszolta el az utat. Az előttünk felgyűlt teherautók már egy napja vesztegeltek ott, de minket megnyugtattak, hogy hamarosan jön a buldózer, belöki a követ a szakadékba, és már mehetünk is tovább. Három-négy óra elteltével, 300 ember ovációja közepette sikerült félreállítani a követ, de távozás közben a buldózer is becsúszott a szakadékba, és csak egy újabb buldózer volt képes kimenteni. Összesen körülbelül hat óra telt el, mire a mindkét irányból kialakult óriási dugó kicsit feloldódott, és tovább tudtunk indulni. A buszon az összes fehér embert egy kupacba, hátra ültették, volt időnk bőven mindenkivel összeismerkedni. Többektől hallottuk, hogy félúton van egy Lamayuru nevű, buddhista kolostor köré települt gyönyörű falu, és végül úgy döntöttünk, hogy nem akarunk az éjszaka közepén megérkezni Lehbe, inkább leszállunk ott. Közösen béreltünk szállást újdonsült ismerőseinkkel. Sandroval, a vicces olasz színi növendékkel, Kathyvel, az önismereti túrán lévő amerikai lánnyal és Jeannal, a 47 éves világutazó franciával, aki állítása szerint életében összesen négy évet dolgozott. Jean korábban hallott egy remek túráról a környéken, állítólag három nap alatt könnyedén el lehet kirándulni Lamayuruból Alchiba, az éjszakákat kis buddhista falvakban tudjuk tölteni, guide-ra, szamárra, sátorra semmi szükség. Másnap nekivágtunk, gyönyörű volt, hihetetlenül fárasztó és végül négy napot vett igénybe. Menet közben más kirándulók útikönyvéből kiderült, hogy ez Ladakh legnehezebb túrája, 4-6 napig tart, guide nélkül nagyon nem ajánlott, úgyhogy végül kikerültük a legmagasabb, 5350 méteres hágót, ahol még út sem igazán van. Előtte viszont megmásztunk egy 4950 méterest (nyugodtan kerekíthetjük 5000-re), ahol az utolsó 300 méteren tíz lépésenként kellett megállnunk pihenni.
A csapat annyira összeszokott, hogy még mindig együtt vagyunk. Kiderült, hogy sokkal jobb rutinos turistákkal barátkozni, mint lehúzó helyiekkel.
kisebb problema
tanacstalan arcok
turelmetlen soforok
pisiszunet
tovabbra is India legmagasabb orszagutja
tibeti peco
kukucs
szoba kilatassal
szarad a szena
lesz mit enni telen a jakoknak
A thukpa az elsoszamu ladakhi etel, tesztaleves spenottal es rengeteg korianderlevellel. A kepen az elso thukpank keszul, a hazi tesztatol es a friss alapanyagoktol kulonlegesen finom volt. Az otodik thukpat azert mar egy kicsit untuk.
ebben a volgyben jottunk fel
a csucson
ebbe a volgybe mentunk le
Luca, Sandro, Jean
a jak hatalmas allat, ha nem tudnank, hogy jambor, igen felelmetes lenne
csoportkep
gyakoriak a lila hegyek
Zanskar folyo
vegul Lamayurutol 90 kilometernyire lukadtunk ki a foutra, Nimmutol Alchi-ig egy zsufolt busz zsufolt tetejen utaztunk
German Bakery Alchiban: apricot strudel, cumin fingers es ginger-lemon-honey tea
A tobb, mint 800 eves alchi kolostor bejarata. Bent tilos fotozni.
a helyi gyerekek kedvenc jateka
Royal Enfield
Alchibol egy teherauto platojan utaztunk tovabb
visszateres Lamayuruba
Bejegyzések
ideje volt frissíteni, továbbra is izgalmas követni kalandjaitokat! Jól megnézvén a képeket, konstatáltam, h nem csak lamayuru épült egy óriási meddőhányóra, hanem ott minden így néz ki.
VálaszTörlésinkább kummel-fnger mit ingwer-zitronen-tee, ja?
VálaszTörlésValoban elonyosebb lehet az osztalykirandulos technika. :) A koriander amugy ujabban nekem is nagy kedvencem - apropo, ha esetleg van a tarsolyodban egy autentikus recept eredeti(!) safrannyal, kuldd majd at, mert még maradt abbol, amit Magyar Gabor hozott Iranbol. Ja, es arra ne nagyon kanyarodjatok! ;) A szoveg kiérlelt, a képek profik: varom a kovetkezo tudositast! :)
VálaszTörlésA képekben az eredetiség külön dicséretes, mindössze kettő az, amit - majdnem ugyanilyen kompozícióban - más is feltett már a netre (az Alchi kolostor bejárata és Lamayuru hegyoldalba épült házai). Nyilván kopár hegyeket is fényképezett már más is, de pont így (például egy hegyi szállás ablakain keresztül ;-)) valamiért nem... De azért az eredetiség kedvéért nem feltétlenül kell a busz tetején utazni, ha mellégondolom a szakadékokat, a kiváló rugózás és a kiváló útviszonyok eredőjéből kiszámítható zökkenőket, már a képre nézve is tériszonyom van...
VálaszTörlésHonnan veszik ezek a hegylakók a szárítani való szénát ezen az abszolute semmit nem termő, egyfomán homokszínű hegyvidéken? Még jó, hogy néha belilulnak a kövek egy kicsit... Innen most hova, merre, mikor? Újabb kopár hegyek?
Dzsuléjszakát!
Jajj, már megint milyen ügyesek voltatok! Jól hasznosul a franciaországi edzés. A tegnapi telefon naggggyon jól esett, csak nem akartam hosszú lenni anyagi okokból: ilyenkor lehúznak titeket? Valaki aszonta 25 forintos percdíjért (is) lehet Indiából hazatelefonálni. Gondolom, ehhez helyi dörzsöltnek kell lenni, nektek többe fáj.
VálaszTörlésOlivéréknek (ha jól emléxem) van valami szavazóoldala. Ha a képek felkerülnének, én most a napszis tanácstalan bácsira kattintanék. Ha Robert Capa csinálta volna, gyanakodnék, hogy beállított, de így... :)
Persze afféle buta anyaként azoknak a képeknek örülök legjobban, amin látom a vidám, egészséges pofácskátokat.
Pienjetek nagyot, aztán kalandra fel!
CsókA
Hu janó, azért ez a Zanskar folyó meg ezek a volgyek...hát nem mondom elég jó helyen vagytok!
VálaszTörlésSok szerencsét!
navégre skacok, kezdtek belejönni, továbbrais csak lazán, az ötezer méterér különis sárga vagyok, meg hamár a múltkor fikáztam a képaláírásokat, akkormost viszont megdícsérem, a képeket csak azér nem, mer azt már mindenki megtette, és még a végén fotósnak kébzeli magát janó, meg kijár egykis ejnyebejnye is, amiér nem voltatok a szülinapi zsúromon, de összességében hujhujhajrá.
VálaszTörlési
jameg most eszembejutott, hogy a múltkor balatonra menet felvettünk három stoppost, akik közül volt egy spanyol meg egy olasz, de nemezér mondom, hanem mer a harmadik egy ötvenéves, ír származású, kelet-afrikában nevelkedett, a dán feleségével meg az öt gyerekével koppenhágában élő, de az év felét valahol ott a környéketeken a himalájában a saját templomában töltő, szakasztott gandalfkinézetű hindu pap volt, és meghívtuk őket piálni meg minden, és azt mondta, hogy ha arra jártok (csak nem emlékszem pontosan, merre), nézzetek be hozzá, (meg arra sem emlékszem, mikor van ott), a lényeg, hogy megáldotta a ti utaitokat külön is (meg a miénket is nyilván, de ez most nem lényeg), szóval nó para, meg még lefekvés előtt gyorsan megkérdezem, hogy a bejegyzések időpontjaként mér mindig a tihuánai idő van odaírva?
VálaszTörlésjamegmég azt is mondta a hindu pap, hogy az igazi csárászt azt gyerekkezek gyúrják, attól olyan finom, meg energizáló vagy mi, és hogy a dániai az nemugyanaz...
VálaszTörlésA lila szín nyilván ásványt jelez... Az ametiszt például vast, mangánt és titánt tartalmaz, ezek teszik lilává... A kunzit is tud lilás lenne a lítiumtól... Valamilyen ércbányát nem láttatok hosszú utatokon? Ha már a világkörüli út során businesst is kerestek, lehet, hogy koncessziót kéne kiváltani, és fel kéne túrni egy kicsit a Himaláját ;-)
VálaszTörlésBTW.: világ-körüli út. Nézem a völgyből föl, völgybe le képeket s meditálok. Értem én, hogy ez a projekt, de miért kell pont a világ-VÉGÉN kezdeni? ;-)
hú, és mondjátok ilyenkor-olyankor hány fok van mikor úgy bévagytok öltözve 5e méter tájékán? puszi Amgimama
VálaszTörlésVan, aki megszegte az előírást, és belülről is lefotózta az Alchi kolostort:
VálaszTörléshttp://static.panoramio.com/photos/original/13880444.jpg
Stimmel?
Ezt láttátok belül?
Viszont amit írtam, hogy a külső képhez hasonló van már fenn a neten, az nem igaz, rosszul emlékeztem, az egy másik monastery, kevésbé szidolozott:
http://traverge.com/wp-content/uploads/2009/05/prayer-wheels-at-hemis-mona.jpg
Mik ezek a söröskriglik? Imamalom?
Még Lehben vagytok? Meddig? Mióta nem?
Sziasztok!
VálaszTörlésNagyon tetszik a mese, majd Samunak is olvasok fel belőle esténként, ha végre-valahára világra jön :)
A helyi gyerekjátékhoz légyszi egy rövid leírást is mellékeljetek! Kíváncsivá tett a kép, de nem tudtam elképzelni, hogyan megy: rugdossák a kereket és közben kormányozóst játszanak? A karikával ugratják a kereket? Hm?
Várom a fejleményeket, és majd hírt adok én is, ha lesz miről. Egyelőre itthonülős-ténykedős pár lettünk, Ati tőzsdézik, én pedig főzök és varrok. Ma például szilvásgombócot, almásgombócot (elfogyott a szilva, így került fahéjas alma is a gombócba) és csoki mousse-t. Nagyon jó lett mindkettő.
Puszi nektek és üdv újdonsült kis csapatotoknak!
Sziasztok!
VálaszTörlésSzuper, hogy ennyi komment erkezett, gyakrabban kene eljutnunk internetkavezoba. Egyebkent az is lehuzas, 1 ora lassu internet egy jo vacsora ara. (Valojaban persze a vacsora az olcso.)
Dani: Jellemzoek itt a kopar hegyek es a por. Allitolag itt van a vilag legmagasabban fekvo hideg sivatagja.
A German bakery valamiert nagyon nepszeru a kornyeken, itt Lehben van vagy 5 es igazabol etteremkent funkcionalnak.
Marci: receptet meg nem kaptam, csak figyelek. Irant mindenki nagyon dicseri, de nincs a rovidtavu uticelok kozott.
Anyacska: a telefon 80 forint percenkent egyelore. Kar, hogy nem lehet kulon a kepekhez kommentelni. A kaland es a pihenes is megvan folyamatosan, parhuzamosan, csak meg nem volt idonk osszefoglalni a legujabb fejlemenyeket.
Oliver: Folyamatosan keressuk a helyet, ahova erdemes majd kijonnotok meglatogatni. :)
Imi: Boldog Szulinapot, a bulit igazan sajnaljuk. Kosz az aldast, erezzuk. Az igazi energetizalo charaz pedig itt se jon szembe minden utcasarkon. Allitolag 2 het mulva kezdodik a szezon. Persze ez minket nem erdekel, csak teged :)
Papa: Egyelore jo otletnek tunik, hogy itt kezdtunk, sot a vizumunk meghosszabbitasan gondolkodunk. Nem sok mas orszag lehet, ahol a meghatarozott napi budzsenket uras eletvitel mellett se tudjuk kimeriteni. Es Ladakh raadasul nagyon kis resze az orszagak, megis elrepult mar tobb mint 3 het.
A lila es a zold hegyek valtakoztak. Luca es Kathy gyujtott is nehany kovet, de nem astunk melyebbre.
Igen ezt lattuk, de azota kiderult, hogy az Alchi kolostor tul van sztarolva. Ma egy latvanyosabban voltunk, ahol csak vakuzni nem lehet, es Budhaval egy kepen szerepelni.
Angimama: az idojaras valtozekony. 2 hete Srinagarban meg 30 fok volt, most viszont epp be vagyunk ragadva Lehben, mert az osszes hagot eltorlaszolta a ho. Ha sut a nap akkor kicsivel 20 fok folott lehet, ejszakankent 5-10.
Karola: Tulajdonkeppen egy taviranyitos auto. Csak nincs auto es nem lehet a tavolbol iranyitani. Amerre forgatod a kormanyt arra megy, felteve, ha tolod kozben.
Szolj, ha szulsz!
Puszi Mindenkinek!
Es mikor tudjuk meg, h. mit csinaltatok az elmult hat napban Lehben? Egy kicsit a tervekrol is jo lenne olvasni, plane ha mindig ekkora szunetet tartotok ket eletjel kozott, most se nagyon lehetett tudni, hogy meg Lehben vagytok-e, es csak remlhettuk h. inkabb egy hegycsucson semmint egy szakadekban... Tobb empatiat plz az alulinformalt aggodok irant...
VálaszTörlésMost vettem csak észre, hogy - noha újabb képes album nem került fel - bejelentkeztetek. Jó, hogy minden rendben - persze ez nem volt kétséges - és várjuk az újabb tudósítást. Nyugi, tudjuk, hogy elsősorban az élményekért mentetek, nem azért, hogy élménybeszámolókat írjatok, csak kapni olyan jó.... :))
VálaszTörlésCsókA
Előkerült a mélyhűtőből egy kis vadasszósz, ma az lesz az ebéd. Istenem, milyen messze a karácsony.
Meg mindig Lehben (es kornyeken) vagyunk. Igyekszunk kielvezni a hegyeket es a hideget mielott visszamennenk delre. Jo sok minden tortent, meg mi se neztuk meg a kepeket, plane nem foglaltuk ossze irasban a torteneseket. Kb 3 nap mulva indulunk el busszal Manaliba, elotte meg jelentkezunk reszletesebben.
VálaszTörlésA vadas most jol esne :)
Puszi,
Luca, Jano
Visszamentek majd délre? Nem az volt a terv, hogy valahol Tibet alatt átbandukoltok Kínába, és majd délre valahol Hátsó-Indiában, Vietnam-Laosz-Kambodzsa táján haladtok? [A világért sem akarok beleszólni az útvonalatokba, csak én erről a tervről tudok, avassatok majd be plz., hogy mi most a középtávú és mi a hosszútávú terv... A rövidtáv - ha jól értettem - 3 nap múlva (csütörtök?) Manali... És az egész rövid? Mit csináltok hat napja és mit csináltok még 3 napig Lehben?].
VálaszTörlésÚj poszt sem ártana lassan, részben mert a képek révén egy kicsit Veletek lehetünk, részben mert ez a poszt már kissé farnehéz a "comment"-ektől ;-)
Délfelé fordulásotok előtt újraolvastam Janka posztját a Manali-Leh Rallyról (http://www.adab.hu/expeditions/gandiland/index.php?pid=5851 - a címet a "mindjartottvagyunk" egyik commentjéből tudtam meg) és ennek nyomán attól tartok: az eddigi (mikro- és makro-)buszozásotok kismiska ahhoz képest, ami Rátok vár a Leh-Manali útvonalon...
VálaszTörlésBTW: azóta, hogy Delhiben véletlenül összefutottatok Jankáékkal, majd szétváltatok, nagyjából ugyanazt az útvonalat járjátok be, csak épp fordított irányban. Így azután külön érdekességet rejtenek ezek a párhuzamos blogok: a kettőben együtt van egy kis indiai genius loci, egyfajta szellemi reinkarnáció: posztjaikban fel-felbukkan a multotok és a jövőtök (a Tietekben meg az ő jövőjük és az ő multjuk)...
Orulok, hogy ha csak kommentben is, de jelentkeztetek (igy latom, minden rendben). Remélem, hamarosan hosszabb beszamolo + fotok is lesznek! ;-)
VálaszTörlés"2009. szeptember 6. 10:01
VálaszTörléslucajano írta...
... Kb 3 nap mulva indulunk el busszal Manaliba, elotte meg jelentkezunk reszletesebben."
Most vagy a "Kb 3" jelenthet 4-5-öt is, vagy elindultatok, ám előtte mégsem jelentkeztetek részletesebben ;-(
Ha az utóbbi, akkor a figyelmeztetést sem valószínű, hogy olvastátok... Remélem ennek ellenére felkészültetek a legrosszabbra (például megfogadva a testvér/sógornő tanácsát, a busz elejébe ültetek) így megúsztátok nagyobb (meg)rázkódtatások nélkül.
Az új influenzáról Delhi óta nem ejtettetek egy szót sem. Ott a hegyek közt kisebb a veszély? Ma volt a Népszabiban egy világtérkép a H1N1 gócokról (http://nol.hu/kep/105416), amelyen India északi része (ahol most mászkáltok) is fertözőttnek minősíthatő, de délfelé vannak súlyosan fertőzött területek is. Esetleg az útiterv összeállításánál érdemes erre is tekintettel lennetek, nem hiszem, hogy kellene egy betegség vagy pláne egy szövődmény azon a vidéken...
Puszi Mindkettőtőknek, és most már kellően kiéhez(tet)ve várjuk a képes beszámoló(ka)t!
Sziasztok!
VálaszTörlésAz uj posztot megirtuk, de feltolteni sajnos nincs idonk. Most este 10 ora van, az internetcafe fel 11-ig van nyitva a kedvunkert, a feltoltes viszont minimum masfel ora. Az etteremben pedig fel 11-kor rendelhetunk utoljara, ejfelkor pedig indul a buszunk Manaliba. Ugyhogy barmennyire faj is, meg egy, legrosszabb esetben 2 napot kell varni az elmult 10 nap osszefoglalojara. De a lenyeg, hogy meg mindig jol vagyunk, uj influenza a hegyekben szerencsere nem jellemzo, Manaliban az elso utunk egy internetkavezoba vezet majd.
Puszi,
Luca, Jano
3-2-1... Érzek egyfajta visszaszámolást a hosszabb beszámoló beígérésében: elöször három napot ígértetek, most legrosszabb esetben még kettőt, és úgy tűnik, hogy ez se biztos, hogy fog teljesülni... Tudom, erről most nem Ti tehettek, hanem időjárás...
VálaszTörlésCsak, hogy informatívabb legyek: most beszéltem Janóval immár a T-Mobile-os telefonján (ez a jó hír, a többi a rossz): út közben vannak, 16-18 óra alatt sikerült megtenniük cca 400 kilométert, de egyelőre 70 kilométerre Manalitól várakoznak, esik a hó, és nem tudni, hogy a busz mikor indul tovább... Bízzunk benne, hogy a 3 és a 2 után már valóban csak 1 következik, vagyis előbb utóbb átszelik ezeket az 5-5,5 ezer méter magas hágókat, és legyűrik még azt a 70 kilométert, és végre olvashatunk a kalandjaikról ;-).
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésjó, hogy egy hónap után tudtunk telefonon beszélni! mostmár menjetetek melegebb helyekre, ahol van némi infrastruktúra is!
VálaszTörlés