Kint a vízből

Az edzőtábor Balin végül úgy alakult, hogy összesen két olyan nap volt, amikor nem szörföztem. Ebből az egyik apropóját az adta, hogy Petiék iskolájában kirándulást szerveztek, amin az egyetlen osztálytárs, Eszter Csehországból betegségre hivatkoza nem vett részt, szabaddá téve nekem az utat. Reggel kilenckor találkoztunk kisérőinkkel Tabananban, 40-50 kilométerre Denpasartól északnyugatra. A tanárok első ötlete az volt, hogy mi motorral kövessük autójukat az esőben, de végül sikerült erről lebeszélni őket, és beülhettünk a hátsó ülésre. Először a sziget második legmagasabb vulkánjának lábánál épült templomot néztük meg, majd visszafelé egy gyönyörű patakvölgyben lévő hőforrást, de fürdés sajnos nem szerepelt a programban. Ebédre remek ropogós malacsültet kaptunk, aztán kiraktak minket a robogóinknál. Kettesben folytattuk a felfedezést, és elmentünk a művészváros Ubudba, naplementekor pedig Tanah Lotba, ahol a tengerbe nyúló sziklaormokra épült templomok Bali egyik legfőbb látványosságát jelentik.

Azok kedvéért, akiket mégis a hullámok érdekelnek jobban: Balanganon kívül jártunk még Dreamlanden, Nusa Duán, Greenballon, Seranganon, Rocky Beachen és Keramason, utolsó nap pedig kieveztem Uluwatura, ami nem is volt annyira félelmetes, mint korábban gondoltam.

  a csapat

 

 Batukaru templom

 Moha bá

 

ima a zöldben

kiharapta a pókot a sarokból

 

a legújabb csibedivat

Uncle Ben

 

virágáldozat a jó termésért

Tanah Lot

Uluwatun

  

 a habfürdő

isteni!