Borneó északnyugati sávját elfoglaló Sarawak Malajzia legnagyobb állama, területe jóval meghaladja Magyarországét, de sokkal kevesebben lakják. A 2,5 milliós népesség egyharmada a látványos tetoválásaikról, hosszú házaikról és félelmetes fejvadász múltjukról híres iban törzshöz tartozik. Bár jelentős részük a misszionáriusok szorgalmas munkálkodásának következtében áttért a keresztény hitre és felhagytak más törzsek legyilkolásával, az általunk megismert ibanok erős, nem múló vonzalmat tápláltak a verekedős filmek, a skandináv death metal és a háziállatként tartott ragadozó halak iránt. A városokat a 26%-nyi kínai dominálja, míg a malájok szinte mindenhol kisebbségbe szorultak. Rajtuk kívül még legalább harminc, saját nyelvvel, kultúrával és életmóddal rendekező kisebb nép él itt. A helyiek körében a maláj kormányzat nem örvend osztatlan népszerűségnek: kitermelik a gazdag kőolaj- és földgázkészleteket, a haszonból szerény 5%-os részesedést juttatva Sarawak államnak, és rekordsebességgel irtják a sok törzs, és több tízezer növény- és állatfaj élőhelyét jelentő esőerdőket.
Borneó időjárása nem túl változatos, a meleg évszakban 40 fok van és gyakran esik, az esős évszakban kicsit kisebb a hőség és még több a csapadék. A rengeteg esőt lassú folyású, iszapos folyók vezetik a tengerbe, amelynek színe és átlátszósága a Balatonhoz hasonlít, így búvárszemüvegeink egyszer sem kerültek elő hátizsákjaink mélyéről.
Jártunk viszont lélegzetelállító barlangokban, sokat hajóztunk fel és le a Rajangon, Malajzia leghosszabb folyóján, találkoztunk a csak ezen a szigeten élő borneói nagyorrúmajommal (proboscis monkey), fürödtünk elhagyott trópusi öblökben és ágyból wifiztünk a progresszív fővárosban, Kuchingban.
első borneói megállónk, a Niah Caves Nemzeti Park
a sötét csík a fán egy hagyaautópálya, egészen fel a lombkoronába
az itt élő sokezer fecske fészke a különleges kötőanyag miatt komoly kereskedelmi értékkel bír, a kínaiak levest és teát főznek belőle
a barlangok egyben fontos régészeti lelőhelyek, itt találták meg Dél-Kelet-Ázsia legősibb (40.000 éves) Homo Sapiens maradványait
a Great Cave-ben nem csak egy ház fér el könnyedén
beférne akár egy lakótelep is
vaku + hosszú expozíció
vasárnapi bevásárlás Sibuban, Sarawak harmadik legnagyobb városában
pacalos tésztaleves reggelire
a Rajang személy- és áruforgalmát hosszú, keskeny és gyors szárnyashajókon bonyolítják
egy falu, egy ház
egész úton épphogy a vihar előtt jártunk, ami nagy mázli, mivel a tetőn utaztunk
a kínai pékségekben minden édes
a ramboutan szinte ingyen van, a sárgarépa és a káposzta luxuscikknek számít
休息在和平
volt erdő, nincs erdő
a hosszú ház lényege a közös veranda
6 sebesség, kuplung, 110cc, tárcsafék, kosár - az ideális robogó
klasszikus borneói háttér
18. lyuk
hívatlan vendég a hajóállomáson
családi kör
a Bako Nemzeti Parkban
változatos a táj
osztálykirándulás
a vacsorájukhoz mi is csatlakoztunk
Hopp egy légy!
Ez egy húsevővirág!
ez viszont szerencsére nem az
privát öböl
a kihalás szélén álló Nasalis larvatus
Kuching, a legstílusosabb város a szigeten
a nasi lemak egyik fontos összetevője a szárított hal
a laksa gazdag, fűszeres tésztalves szójacsírával, csirkével, tojással, rákkal, citrommal és csípőssel
Szecska mester
old Kuching
A legcikibb dolog Malajziában a náci kultusz. Szinte mindenhol lehet kapni hasonló pólókat, a fiatalok Hitlertől idézgetnek facebookon.
a parlament
halgombócleves, disznónyárs mogyorószósszal és friss cukornádlé
akvárium a guesthouseban
ibanok régen és ma