Földön és vízen Miritől Kuchingig

Borneó északnyugati sávját elfoglaló Sarawak Malajzia legnagyobb állama, területe jóval meghaladja Magyarországét, de sokkal kevesebben lakják. A 2,5 milliós népesség egyharmada a látványos tetoválásaikról, hosszú házaikról és félelmetes fejvadász múltjukról híres iban törzshöz tartozik. Bár jelentős részük a misszionáriusok szorgalmas munkálkodásának következtében áttért a keresztény hitre és felhagytak más törzsek legyilkolásával, az általunk megismert ibanok erős, nem múló vonzalmat tápláltak a verekedős filmek, a skandináv death metal és a háziállatként tartott ragadozó halak iránt. A városokat a 26%-nyi kínai dominálja, míg a malájok szinte mindenhol kisebbségbe szorultak. Rajtuk kívül még legalább harminc, saját nyelvvel, kultúrával és életmóddal rendekező kisebb nép él itt. A helyiek körében a maláj kormányzat nem örvend osztatlan népszerűségnek: kitermelik a gazdag kőolaj- és földgázkészleteket, a haszonból szerény 5%-os részesedést juttatva Sarawak államnak, és rekordsebességgel irtják a sok törzs, és több tízezer növény- és állatfaj élőhelyét jelentő esőerdőket.

Borneó időjárása nem túl változatos, a meleg évszakban 40 fok van és gyakran esik, az esős évszakban kicsit kisebb a hőség és még több a csapadék. A rengeteg esőt lassú folyású, iszapos folyók vezetik a tengerbe, amelynek színe és átlátszósága a Balatonhoz hasonlít, így búvárszemüvegeink egyszer sem kerültek elő hátizsákjaink mélyéről.

Jártunk viszont lélegzetelállító barlangokban, sokat hajóztunk fel és le a Rajangon, Malajzia leghosszabb folyóján, találkoztunk a csak ezen a szigeten élő borneói nagyorrúmajommal (proboscis monkey), fürödtünk elhagyott trópusi öblökben és ágyból wifiztünk a progresszív fővárosban, Kuchingban.

első borneói megállónk, a Niah Caves Nemzeti Park

a sötét csík a fán egy hagyaautópálya, egészen fel a lombkoronába

az itt élő sokezer fecske fészke a különleges kötőanyag miatt komoly kereskedelmi értékkel bír, a kínaiak levest és teát főznek belőle

a barlangok egyben fontos régészeti lelőhelyek, itt találták meg Dél-Kelet-Ázsia legősibb (40.000 éves) Homo Sapiens maradványait

a Great Cave-ben nem csak egy ház fér el könnyedén

beférne akár egy lakótelep is

vaku + hosszú expozíció

vasárnapi bevásárlás Sibuban, Sarawak harmadik legnagyobb városában

pacalos tésztaleves reggelire

a Rajang személy- és áruforgalmát hosszú, keskeny és gyors szárnyashajókon bonyolítják

egy falu, egy ház

egész úton épphogy a vihar előtt jártunk, ami nagy mázli, mivel a tetőn utaztunk

a kínai pékségekben minden édes

a ramboutan szinte ingyen van, a sárgarépa és a káposzta luxuscikknek számít

休息在和平

volt erdő, nincs erdő

a hosszú ház lényege a közös veranda

6 sebesség, kuplung, 110cc, tárcsafék, kosár - az ideális robogó

 klasszikus borneói háttér

18. lyuk

hívatlan vendég a hajóállomáson

családi kör

a Bako Nemzeti Parkban

változatos a táj

osztálykirándulás

a vacsorájukhoz mi is csatlakoztunk

Hopp egy légy!

Ez egy húsevővirág!

ez viszont szerencsére nem az

privát öböl

a kihalás szélén álló Nasalis larvatus

Kuching, a legstílusosabb város a szigeten

a nasi lemak egyik fontos összetevője a szárított hal

a laksa gazdag, fűszeres tésztalves szójacsírával, csirkével, tojással, rákkal, citrommal és csípőssel

Szecska mester

old Kuching

A legcikibb dolog Malajziában a náci kultusz. Szinte mindenhol lehet kapni hasonló pólókat, a fiatalok Hitlertől idézgetnek facebookon.

a parlament

halgombócleves, disznónyárs mogyorószósszal és friss cukornádlé

akvárium a guesthouseban

ibanok régen és ma